A túlélés kockázata. A megyerendszer közigazgatási és hatalompolitikai szerepének összefüggése Magyarhonban

A gondolat ereje vagy a valóság félmegoldásai és látszatmegoldásai az okai, ha egy elképzelés évszázadon is túlívelve újra meg újra felbukkan?A praktikum oldaláról nézve az ilyesmit kétes dicsőségnek mondhatnók, legalábbis akkor, ha a történelmi idő nyomtalanul látszik múlni a problémák fölött.Ha viszont az egymásra rakódó korszakok új és új aktualitásokat teremtenek egyazon alapkérdés körében, akkor érdemes a változó környezetb ől ugyan kiszakíthatatlan, kicsit mégis a tartósságot jelképező gyökerekig lenyúlni.S tenni ezt főképpen azért, hogy innen kiindulva napi valóságunk adott kérdésére következetes és mai válaszok szülessenek.Legutóbb a Valóság hasábjain Klimó Hedvig (1989) vont párhuzamot Eötvös József és Bibó István liberalizmusfelfogása között, nyilván a politikai eszmék aktualitásától nem elvonatkoztató szándékkal.Kettejük felvázolt gondolatrendszerét akár meghatározott témáikon keresztül is érzékeltetni lehetne.Kiegészítve más korszakok hasonló irányultságú gondolkodóival, így megannyi fontos témakör megközelíthet ő.Tekintsünk most csupán egyetlen médiumot, a megye szerepét.A liberális alapelvek jelentős része az államra vonatkozik.A magyar államfejl ődés történelmi tétje a 19.századtól kezdve az, hogy képes legyen a modern állami intézményeket saját viszonyai közé adaptálni.Ennek egyik kérdésköre a vármegye-megye funkciójának meghatározása, amely már nemegyszer éppen azért került a viták és a közfigyelem homlokterébe, mert korszakonként változó módon, de nálunk valahogy felt űnően gyakran volt képes túln őni önnön szerepén.Talán nem tévedek nagyot, ha a közelmúltat is ilyennek tekintem.A jogállam kiépítésének korát, az alkotmány és más alaptörvények, köztük mindenekel őtt az új helyhatósági alapjogszabály koncepcionálásának és társadalmi-politikai vitáinak id őszakát pedig olyannak, amikor a megyével, hagyományos politikai szerepkörével kapcsolatos kételyeket érdemes összefoglalni. Az önkormányzati-politikai szerepkör múltja és képzeteiA megye politikai funkciókörének tárgyalását rövid történelmi visszapillantással kell kezdenem.A feudalizmuskori magyar vármegye a köznemesség hagyományos rendi intézménye.A korszak államszervezete széttagolt.A különböz ő társadalmi csoportok igazgatási-önkormányzati szervezetei elkülönülnek.A vármegye a nemesség, a város a polgárság, a faluközösség a jobbágyság szerveződési kerete.Mindegyikükre és köreiken belül is a kirekesztőlegesség a jellemző.A vármegye rendi önkormányzatként magától értet ődően az állam része, sőt tagja (Balogh 1902).Követeket küld az országgy űlésbe, felirati joga van a törvénytelennek tartott rendeletek-Tér és Társadalom 3. évf.1989/4.63-80.p.

Abstract licence: CC BY

1 more reference, whose wording the paper’s licence keeps private.

A person counts once a day per paper. We keep no cookie and no address: a reader is a hash that changes every day. Any month under five reads shows no number.