A tartományi rendszer és a nemzeti kérdés Romániában 1950-1968
Gulyás László
Tér és Társadalom · 2010
doi:10.17649/tet.24.3.1334 (opens in a new tab)
We email you when a new notice or a question about this paper appears.
Abstract
Közép-Európa első világháború utáni új térfelosztásának egyik fontos, de kevésbé ismert jellemzője, hogy a területi folyamatok egyik legnagyobb nyertese a román állam volt, melynek területe az 1914. évi 139,1 ezer km 2-ről 1920-ra 295,9 ezer km 2-re nőtt, azaz a román állam 156,8 ezer km2 területi nyereséget könyvelhetett el a közép-európai átrendeződés következtében. Az így megszülető Nagy-Románia egyik kulcskérdése a közigazgatási térfelosztás, melynek jelentőségét jól mutatja, hogy a 20. század folyamán a román politikai elit 12 alkalommal hajtott végre közigazgatási reformot (1926, 1929, 1936, 1938, 1950, 1952, 1956, 1960, 1968, 1981, 1991, 1998). Ezek a közigazgatási reformok általában a megyerendszert próbálták megreformálni. Jelen tanulmány a szocialista korszak azon négy közigazgatási reformját (1950, 1952, 1956, 1960) elemzi, melyek a megye helyett tartományi rendszert akartak Románián belül működtetni, illetve a tanulmány záró részében röviden kitér az 1968. évi reformra, mely visszaállította a megyerendszert.
Abstract licence: CC BY
Reads
Read by people on this page
None yet.
Checked or read by AI through naulon
None yet.
A person counts once a day per paper. We keep no cookie and no address: a reader is a hash that changes every day. Any month under five reads shows no number.
Are you an author?
Is this your paper?
Claim it to add your note and be paid when agents cite it. Free.