Dualitások az Európai Unió nagyvároshálózatának fejlettségében az ezredfordulón

Az Európai Unió regionális tagoltságában kimutatott térbeli és társadalmi szabályszerűségek a nagyvároshálózaton belül is hagyományosan szerepet játszanak. A tágabban értelmezett ezredforduló időszakában a rendszerváltozás, az integrálódás és a globalizáció nem hagyta érintetlenül a nagyvároshálózatot sem. A nagyvárosok fejlettségi különbségein belül egy igen látványos kiegyenlítődési folyamat zajlik, amelyben nem csupán a volt szocialista országok, hanem a nyugati perifériák centrumainak gyors felzárkózása is szerepet játszik. Mindezek némiképp átrajzolják a korábban jellemző modelleket. Az 1990-es évek közepén még meghatározó centrum–periféria kettősség halványodásával, az átlag feletti és az alatti térségek választóvonalának nyugatabbra tolódásával egy határozottabb nyugat–keleti lejtő látszik kibontakozni, miközben a legmarkánsabb fejlettségi lépcső továbbra is az egykori vasftiggöny vonala marad. Bár a városméret továbbra sem meghatározó a gazdasági fejlettségben, enyhe mértékben erősödik a milliós metropoliszok előnye. Jelen tanulmány ezek számszerű igazolására tesz kísérletet többféle területi elemzési módszer felhasználásával.

Abstract licence: CC BY

A person counts once a day per paper. We keep no cookie and no address: a reader is a hash that changes every day. Any month under five reads shows no number.