Európai Unió: alkotmányfejlődés és regionalizmus

European Union: The development of the constitution and regionalism) SZILÁGYI ISTVÁNA Maastrichti Egyezmény után politikai-jogi értelemben felgyorsult a kib ővítés és az lmélyítés dilemmájával küzd ő európai integráció folyamata.1995 januárjától a tizenkettekhez" Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozott.Napirenden van az nió további b ő vítése (az még nem eldöntött, hogy a Mediterráneum vagy Kelet-Középurópa irányába) és a tagállamok közötti együttm űködés elmélyítése.Mindez komoly szervezeti, politikai, jogi-alkotmányjogi problémákkal és onfliktusokkal jár, s számos kérdést vet fel.Megsz űnik, megszüntethető-e az Uníó emokratikus deficitje?Létrejön-e az egységes választójogi rendszer?Megszületik-e az nió normatív alaptörvényi szabályozása, s mi lesz ennek a tartalma?Hogyan alakul a emzeti és a szupranacionális intézmények egymáshoz való viszonya?Miképpen rvényesül a szubszidiaritás szivárványszín ű elve?Hogyan változik a döntéshozatali echanizmus?Föderációs vagy konföderációs formában, parlamentáris vagy rezidenciális rendszerben szervez ő dik-e a majdani egységes Európa-ház?Hogyan alakul regionális szabályozás és támogatás jöv őbeni szisztémája, s egyáltalán: hogyan Ileszkedik az európaizálódás folyamatába a regionális rendszer, az állampolgár, a tag)államok és az európai intézmények hálójában elhelyezked ő "közvetítő kormányzat"?végül: mindezek milyen hatást gyakorolnak, gyakorolhatnak Magyarország Európai nióhoz , való csatlakozására, a magyar regionális rendszer fejl ődésére és az lkotmányozási folyamatra.Demokratikus deficit és európai alkotmány 1996 közepére már nyilvánvalóvá vált, hogy a Maastrichti Egyezményben egfogalmazott gazdasági és szociális összefogás er ősítése, a hosszú távon egységes alutát is magában foglaló gazdaságí, pénzügyi unió és bankrendszer id őarányos ialakításának menetrendje nem tartható.Gondok vannak a közös kül-és iztonságpolitikával, és az oly hön áhított unió állampolgárság státuszának kialakításával, artalmi meghatározásával is.Indokolt tehát a Maastrichti Egyezmény el őírásainak egfelelő en az 1996-os torinói kormányközi konferencia összehívása, az eddig megtett út ttekintése és a helyzetfelmérés.Az, hogy egy nemzetközi egyezmény nem minden pontját, el őírását tudják, képesek aradéktalanul megvalósítani, betartani a szerz ődő felek, nem számít nagy újdonságnak a emzetközi politikában és a nemzetközi jogban.Ebb ől a szempontból az Európai Uniót Tér és Társadalom 10. évf.

Abstract licence: CC BY

13 more references, whose wording the paper’s licence keeps private.

A person counts once a day per paper. We keep no cookie and no address: a reader is a hash that changes every day. Any month under five reads shows no number.